Sziasztok!
Mivel többen
érdeklődtetek már az itteni munkáról és valójában a kiküldetésünk okáról, így drága
feleségem kérésére saját szavaimmal próbálom bemutatni nektek a Nucleus of
Change projekt mindennapjait. Kimondottan megtisztelő számomra a feladat és arra
gondoltam, hogy kihasználom a húsvéti ünnepek nyújtotta szabadidőt és leírom
Nektek az eddigi tapasztalatimat és nagy vonalakban az itt végzett munkát.
A német Fejlesztési
Minisztérium (BMZ) és a német Nemzetközi Fejlesztési Szervezet (GIZ) megbízásából
egy igen izgalmas és sok kihívással kecsegtető pályázatot nyertem el 2012
februárjában és pár hónap leforgása alatt máris Manilában találtam magam.
Kiutazásunk
előzményeiről és magáról az útról Sünitől már többször kaptatok beszámolót így
én ezekre most nem is térnék ki.
Prezentációs gyakorlat az AIZ Akadémián, Németországban (2O12 áprilisa) |
Csoportmunka az AIZ Akadémián, Németországban (2O12 áprilisa) |
A német alaposságra
és precizitásra jellemző módon zajlott a kiküldetést megelőző felkészítés, majd
a közel egy hónapos manilai ismerkedés a céggel és a helyi viszonyokkal. Azt
hiszem így utólag nagyon hálás lehetek a sorsnak, hogy több afrikai és
közép-ázsiai pályázatom végül sikertelen lett és ide sodort minket az élet.
A fejlesztéspolitika és a projekt:
A projekt a
hangzatos Nucleus of Change – fenntartható módon előállított kókuszolaj a Fülöp
szigeteken címet viseli. (http://www.basf.com/group/pressrelease/P-13-148)
Formáját tekintve
nem egy klasszikus segélyprogram, hanem inkább egy gazdaságfejlesztő eszköz. A
munkában résztvevő partnerek tekintetében sem követi a megszokott
donor-segélyszervezet-kedvezményezett formációt, mivel stratégiai partnerségen
alapuló (és valójában gazdasági szempontok mentén felépített) fejlesztési
együttműködésről van szó.
A BASF, mint
vegyipari óriás a fenntartható módon előállított olaj felvásárlásában érdekelt,
a Cargill, mint élelmiszeripari nyersanyagokat előállító cég a fenntartható
módon előállított olaj beszállítói hátterét és az előállítás technológiai
feltételeit igyekszik megteremteni, míg a GIZ a teljes program fejlesztés
aspektusáért felel. Az én feladatom pedig ennek a három egymásra épülő, mégis
igen eltérő menedzsmentet és struktúrákat magában foglaló rendszernek az
összefogása és irányítása.
A cél egy olyan
értéklánc (Value Chain) kialakítása a kókuszolajhoz kapcsolódóan, ami a nyersanyag-kitermeléstől
a készterméknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve
magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző kiegészítő szolgáltatásokat és
ideális esetben új feldolgozási potenciálok feltérképezését.
Na igen! Fifikás
olvasónk bizonyára máris összerakta, hogy ettől ez még nem annyira
segélyprogram, mivel itt inkább az üzleti érdekek és beszállítói csatornák
optimalizálása zajlik! Részben igaz is az állítás, de nézzük meg mit jelent ez
a mi konkrét példánk esetében, ahol az üzlet és a fejlesztési munka együtt
tevékenykedik.
A Fülöp szigetek a nemzetközi fejlesztési együttműködés szempontjából lényegében „már csak” gazdasági és bizonyos társadalmi és strukturális területeken szorulnak fejlesztésre, de összességében elmondható, hogy teljesen megfelelőek az életkörülmények akár a közép-európai színvonalhoz szokottaknak is. J
General Santos City látképe |
A Magyar
Külügyminisztérium definíciója értelmében a nemzetközi fejlesztési
együttműködés (NEFE) célja, hogy a béke és biztonság, a kiegyensúlyozott és
fenntartható fejlődés érdekében támogatást nyújtson a világ elmaradott
régióinak gazdasági és szociális felzárkózásához, az alapvető emberi jogok
tiszteletére épülő demokratikus berendezkedés megteremtéséhez és
megszilárdításához. Az életviszonyok olyan alapvető területeinek
fejlesztésével, mint az oktatás, egészségügyi ellátás, anyaság,
környezetvédelem, létfenntartás, munkahely teremtés stb.
Az egyes projektelemek:
A mi esetünkben is
szép számmal vannak kimondottan támogatást jelentő elemek és tevékenységek,
melyeket egy gazdaságilag is fontos és fenntartható folyamatba ágyazva végzünk,
így is biztosítva a nagyobb sikert.
Az alábbiakban
bemutatom Nektek az egyes szereplők tevékenységeit. Célom nem annyira a teljesség,
inkább az, hogy egy jó, átfogó képetek legyen.
A klasszikus fejlesztési komponens:
A GIZ tevékenysége
révén a beszállítók, vagyis a farmer csoportok egyik legnagyobb problémáját, a
betegségek során kialakuló eladósodottságot és az ebből adódó farmterületek
elvesztését kezeljük azáltal, hogy egy kedvezményes és támogatott hozzáférést
biztosítunk az állami egészségbiztosítási rendszerhez.
Szintén a GIZ által
finanszírozott elem a farmterületek (összesen kb. 10.000 hektár) Raniforest
Alliance kritériumok szerinti minősítése. A tanúsítvány elérése és megtartása
érdekében a gazdaságoknak számos környezetvédelmi elvárásnak, valamint
olyanoknak kell megfelelnie, amelyek védik a biztonságos munkakörnyezethez való
jogot és a nemzeti minimálbérhez való jogot. A tanúsítás biztosítja azt is,
hogy a dolgozók és családtagjaik méltóságteljes elhelyezésben, tiszta
ivóvízben, orvosi ellátásban, és gyermekeik ingyenes oktatásban részesüljenek. Így
a Rainforest Alliance Certified™ gazdaságok dolgozói tisztességes és
biztonságos körülmények között élnek és dolgoznak.
Továbbá egy helyi
partner bevonásával a farmercsoportok számára kínált tréningekkel segítünk a
jobb értékesítési-, marketing- és egyéb üzleti folyamatokat megvalósítani,
ezáltal is növelve a bevételeiket.
Tréning egy helyi farmercsoportnak |
Gazdatréning Koronadal city mellett |
Fenntartható beszállítói struktúra kialakítása:
A Cargill / BASF
partnerek tevékenységei közül leginkább a beszállítóknak térítésmentesen adott
új kopraszárító technológiát és az ehhez kapcsolódó tréningeket kell kiemelni.
De mi is az a
kopra?
A kókuszdió
belsejében található fehér húst nevezzük koprának. Ezt mielőtt kiveszik a
héjából, megszárítják tűzön vagy a napon, így létrehozzák a szárított koprát. A
koprát préselik vagy oldószerrel feloldják, így létrejön a kókuszolaj és a
magas fehérjetartalmú, magas rosttartalmú kókuszhús-pogácsa, utóbbi emberi
fogyasztásra nem alkalmas, takarmányozásra használják.
"A kopra kb. 63%-a olaj, 32%-a pedig kókuszhús" |
Az üzleti partnerek
egy új szárító technológiát ajánlottak a gazdáknak. Az új eljárás révén a
gazdák lényegében minimális technológiai változtatást követően, a projekt
keretein belül ingyenesen biztosított szárítót használva már úgynevezett „fehér
koprát” állíthatnak elő. Ez a nyersanyag tisztább és belőle nyert olaj
finomítása is egyszerűbb.
A partner (Cargill) által kifejlesztett szárító berendezés rajza |
A fejlesztési kör
úgy ér össze, hogy a most már jól képzett és egészséges gazdák termelése
kiegyensúlyozott, az általuk előállított nyersanyag jobb minőségű, és a
fenntarthatósági tanúsítvány révén magasabb áron is lehet értékesíteni. Tehát
végső soron egy olyan átfogó megoldást kínálunk a teljes értékláncon belül, ami
a gazdák és családtagjaik életkörülményeit és bevételeit is növeli.
Remélem, nem lett
túlságosan száraz a sok komponens és tevékenység bemutatása, és azért
biztosíthatlak benneteket, hogy a napi rutin sokszor ennél vidámabb és
kötetlenebb. A projekt nehézségét ugyanakkor a sok szereplő, a rengeteg érdek
és a menedzsment rendszerek harmonizálása adja, egy ráadásul gyökeresen eltérő
kulturális közegben.
Arról, hogy miként
is zajlik a napi munkavégzés - mikor, mit, hogyan, stb. teszünk - egy következő írásban
fogok Nektek beszámolni.
Örömmel fogadom a
kérdéseiteket és észrevételeitek, akár üzleti jellegűeket is.