2014. május 28., szerda

SzelÍd óriások nyomában

Életre szóló kaland.
Nézzétek meg!



A cetcápa, vagy bálnacápa a legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 9 méter, de előfordulnak ennél nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12-15 métert is.

A sekély vizekben apróbb halakkal és rákokkal táplálkozik. A legnagyobb testű hal, de mérete ellenére mégsem ragadozó: a vízből szűri ki az állati planktont. Kitátja a száját, amelyen keresztül befolyik a víz, tele milliónyi apró élőlénnyel. A plankton a szájában marad, a víz pedig a kopoltyúnyílásain keresztül távozik.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Cetc%C3%A1pa)

2014. május 13., kedd

A Szülinapos :-)

Az Első Születésnap! Pontosabban tegnap, 12-én. Csak hitetlenkedni tudunk, hogy eljött ez az idő, és igazat adni annak a sok-sok apukának és anyukának, akik rendÍthetetlenül mondogatták nekünk: ha gyereked lesz, úgy megy majd az idő, hogy csak na... Ma már tudjuk, hogy ez bizony igaz.

Eltelt egy év, Együtt, egy teljesen új dimenzióban, új időszámÍtás szerint. Mindennapi csodák, sÍrás és nevetés, huncutkodás, küzdelmek, türelemjátékok, kreativitásra hÍvó feladatok, és rengeteg nevetés. Hát ilyen volt.
Semmiért sem cserélnénk el ezt az időt. És még csak jobb lesz.

Boldog születésnapot Malu!!
















































2014. május 11., vasárnap

Agility-hétvégék Davaóban

Az elmúlt hetekben egymást érték az agility-versenyek, szóval volt dolgunk bőven. Szerencsére Maki addigra már nagyjából kilábalt a bajából (a babéziózishoz hasonló fertőzést kapott kullancstól), köszönhetően az antibiotikumoknak és az injekcióknak. A lényeg, hogy jól van, megúsztuk!
Többször megkérdeztem, van-e már kedve versenyezni, és hát volt, úgyhogy mentünk Davaóba, két hétvégén is.

Be kell hogy valljam, eddig többször alábecsültük a helyi agility-tudományt, de ezután nem esünk ebbe a hibába. Egész komoly mezőny jött össze, nagyon jó párosokkal, összetett pályákon - igazi kihÍvás volt mindegyik. Már majdnem olyan lett itt is egy-egy verseny, mint otthon - nem is olyan könnyű már nyerni :-)

Több kisebb-nagyobb csalódás (magamban) és elkeseredés ("soha többé nem megyünk sehova" illetve "nem megy ez már nekünk") után azért csak felkerültünk újra a trónra. Április utolsó hétvégéjén megnyertük a jumping-ot (a többit elrontottam), május első hétvégéjén pedig az agility-t és a szlalomversenyt.




 



Ez itt már a programsorozat vége: a dÍjakat büszkén mutogató győztesek csoportja :-)

A szlalomverseny egy extra hosszú, 36 póznás feladat teljesÍtése volt, oda-vissza. Egyszerre 2 páros ment egymás mellett, aki lassabban teljesÍtette, kiesett. Egymás után jöttek a párosok, végül a győztesek a győztesekkel, és Így tovább. Hihetetlenül izgalmas volt, nemcsak a versenyzőknek, hanem a közönség számára is, régen volt már ekkora szurkolás, sikÍtozás! A legvégén a kis kategória győztesével (pincser, iszonyú gyors) kerültünk össze, és - bár gyorsabb volt, mint mi - a legeslegutolsó póznát kihagyta, ami nem vetekedhetett a mi hibátlan teljesÍtésünkkel. Maki tehát, mivel ötször futotta le a szlalomot, 360 póznát kerülgetett, hibátlanul. Igazán nagyon büszkék vagyunk rá!!:-)

Itt a legutolsó futam látható, a végső győzelem!! :-)



Volt azért idő egy kis kikapcsolódásra is, konkrétan a szállásunkon medencéztünk, ami kihagyhatatlan program Maluval. Amint meglátja a vizet, rohan felé ezerrel, úgyhogy nem nagyon van választási lehetőség, pancsolni kell :-)