Az élet fája, vagyis teher alatt nő a pálma (I. rész)

Sziasztok!

Mivel többen érdeklődtetek már az itteni munkáról és valójában a kiküldetésünk okáról, így drága feleségem kérésére saját szavaimmal próbálom bemutatni nektek a Nucleus of Change projekt mindennapjait. Kimondottan megtisztelő számomra a feladat és arra gondoltam, hogy kihasználom a húsvéti ünnepek nyújtotta szabadidőt és leírom Nektek az eddigi tapasztalatimat és nagy vonalakban az itt végzett munkát.

A német Fejlesztési Minisztérium (BMZ) és a német Nemzetközi Fejlesztési Szervezet (GIZ) megbízásából egy igen izgalmas és sok kihívással kecsegtető pályázatot nyertem el 2012 februárjában és pár hónap leforgása alatt máris Manilában találtam magam.

Kiutazásunk előzményeiről és magáról az útról Sünitől már többször kaptatok beszámolót így én ezekre most nem is térnék ki.

Prezentációs gyakorlat az AIZ Akadémián, Németországban (2O12 áprilisa)

Csoportmunka az AIZ Akadémián, Németországban (2O12 áprilisa)

A német alaposságra és precizitásra jellemző módon zajlott a kiküldetést megelőző felkészítés, majd a közel egy hónapos manilai ismerkedés a céggel és a helyi viszonyokkal. Azt hiszem így utólag nagyon hálás lehetek a sorsnak, hogy több afrikai és közép-ázsiai pályázatom végül sikertelen lett és ide sodort minket az élet.

A fejlesztéspolitika és a projekt:

A projekt a hangzatos Nucleus of Change – fenntartható módon előállított kókuszolaj a Fülöp szigeteken címet viseli. (http://www.basf.com/group/pressrelease/P-13-148)

Formáját tekintve nem egy klasszikus segélyprogram, hanem inkább egy gazdaságfejlesztő eszköz. A munkában résztvevő partnerek tekintetében sem követi a megszokott donor-segélyszervezet-kedvezményezett formációt, mivel stratégiai partnerségen alapuló (és valójában gazdasági szempontok mentén felépített) fejlesztési együttműködésről van szó.

A BASF, mint vegyipari óriás a fenntartható módon előállított olaj felvásárlásában érdekelt, a Cargill, mint élelmiszeripari nyersanyagokat előállító cég a fenntartható módon előállított olaj beszállítói hátterét és az előállítás technológiai feltételeit igyekszik megteremteni, míg a GIZ a teljes program fejlesztés aspektusáért felel. Az én feladatom pedig ennek a három egymásra épülő, mégis igen eltérő menedzsmentet és struktúrákat magában foglaló rendszernek az összefogása és irányítása.

A cél egy olyan értéklánc (Value Chain) kialakítása a kókuszolajhoz kapcsolódóan, ami a nyersanyag-kitermeléstől a készterméknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző kiegészítő szolgáltatásokat és ideális esetben új feldolgozási potenciálok feltérképezését.

Na igen! Fifikás olvasónk bizonyára máris összerakta, hogy ettől ez még nem annyira segélyprogram, mivel itt inkább az üzleti érdekek és beszállítói csatornák optimalizálása zajlik! Részben igaz is az állítás, de nézzük meg mit jelent ez a mi konkrét példánk esetében, ahol az üzlet és a fejlesztési munka együtt tevékenykedik.

A Fülöp szigetek a nemzetközi fejlesztési együttműködés szempontjából lényegében „már csak” gazdasági és bizonyos társadalmi és strukturális területeken szorulnak fejlesztésre, de összességében elmondható, hogy teljesen megfelelőek az életkörülmények akár a közép-európai színvonalhoz szokottaknak is. J

General Santos City látképe

A Magyar Külügyminisztérium definíciója értelmében a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) célja, hogy a béke és biztonság, a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés érdekében támogatást nyújtson a világ elmaradott régióinak gazdasági és szociális felzárkózásához, az alapvető emberi jogok tiszteletére épülő demokratikus berendezkedés megteremtéséhez és megszilárdításához. Az életviszonyok olyan alapvető területeinek fejlesztésével, mint az oktatás, egészségügyi ellátás, anyaság, környezetvédelem, létfenntartás, munkahely teremtés stb.

Az egyes projektelemek:

A mi esetünkben is szép számmal vannak kimondottan támogatást jelentő elemek és tevékenységek, melyeket egy gazdaságilag is fontos és fenntartható folyamatba ágyazva végzünk, így is biztosítva a nagyobb sikert.

Az alábbiakban bemutatom Nektek az egyes szereplők tevékenységeit. Célom nem annyira a teljesség, inkább az, hogy egy jó, átfogó képetek legyen.

A klasszikus fejlesztési komponens:

A GIZ tevékenysége révén a beszállítók, vagyis a farmer csoportok egyik legnagyobb problémáját, a betegségek során kialakuló eladósodottságot és az ebből adódó farmterületek elvesztését kezeljük azáltal, hogy egy kedvezményes és támogatott hozzáférést biztosítunk az állami egészségbiztosítási rendszerhez.

Szintén a GIZ által finanszírozott elem a farmterületek (összesen kb. 10.000 hektár) Raniforest Alliance kritériumok szerinti minősítése. A tanúsítvány elérése és megtartása érdekében a gazdaságoknak számos környezetvédelmi elvárásnak, valamint olyanoknak kell megfelelnie, amelyek védik a biztonságos munkakörnyezethez való jogot és a nemzeti minimálbérhez való jogot. A tanúsítás biztosítja azt is, hogy a dolgozók és családtagjaik méltóságteljes elhelyezésben, tiszta ivóvízben, orvosi ellátásban, és gyermekeik ingyenes oktatásban részesüljenek. Így a Rainforest Alliance Certified™ gazdaságok dolgozói tisztességes és biztonságos körülmények között élnek és dolgoznak.

Továbbá egy helyi partner bevonásával a farmercsoportok számára kínált tréningekkel segítünk a jobb értékesítési-, marketing- és egyéb üzleti folyamatokat megvalósítani, ezáltal is növelve a bevételeiket.

Tréning egy helyi farmercsoportnak

Gazdatréning Koronadal city mellett

Fenntartható beszállítói struktúra kialakítása:

A Cargill / BASF partnerek tevékenységei közül leginkább a beszállítóknak térítésmentesen adott új kopraszárító technológiát és az ehhez kapcsolódó tréningeket kell kiemelni.

De mi is az a kopra?

A kókuszdió belsejében található fehér húst nevezzük koprának. Ezt mielőtt kiveszik a héjából, megszárítják tűzön vagy a napon, így létrehozzák a szárított koprát. A koprát préselik vagy oldószerrel feloldják, így létrejön a kókuszolaj és a magas fehérjetartalmú, magas rosttartalmú kókuszhús-pogácsa, utóbbi emberi fogyasztásra nem alkalmas, takarmányozásra használják.

"A kopra kb. 63%-a olaj, 32%-a pedig kókuszhús"

Jelenleg az elavult technológia miatt a kiszárított kopra magas víz és szennyező anyag tartalommal rendelkezik, és már pár napos tárolást követően megtámadják a gombák. Ezek közül az EU-ban is tiltólistán szereplő aflatokszin a legveszélyesebb, igen erős rákkeltő hatása miatt.

Az üzleti partnerek egy új szárító technológiát ajánlottak a gazdáknak. Az új eljárás révén a gazdák lényegében minimális technológiai változtatást követően, a projekt keretein belül ingyenesen biztosított szárítót használva már úgynevezett „fehér koprát” állíthatnak elő. Ez a nyersanyag tisztább és belőle nyert olaj finomítása is egyszerűbb.

A partner (Cargill) által kifejlesztett szárító berendezés rajza

A fejlesztési kör úgy ér össze, hogy a most már jól képzett és egészséges gazdák termelése kiegyensúlyozott, az általuk előállított nyersanyag jobb minőségű, és a fenntarthatósági tanúsítvány révén magasabb áron is lehet értékesíteni. Tehát végső soron egy olyan átfogó megoldást kínálunk a teljes értékláncon belül, ami a gazdák és családtagjaik életkörülményeit és bevételeit is növeli.

Remélem, nem lett túlságosan száraz a sok komponens és tevékenység bemutatása, és azért biztosíthatlak benneteket, hogy a napi rutin sokszor ennél vidámabb és kötetlenebb. A projekt nehézségét ugyanakkor a sok szereplő, a rengeteg érdek és a menedzsment rendszerek harmonizálása adja, egy ráadásul gyökeresen eltérő kulturális közegben.

Arról, hogy miként is zajlik a napi munkavégzés - mikor, mit, hogyan, stb. teszünk - egy következő írásban fogok Nektek beszámolni.

Örömmel fogadom a kérdéseiteket és észrevételeitek, akár üzleti jellegűeket is.