Játszóház

Nos, azzal kezdeném, hogy elvből utáltam a játszóházakat, legalábbis amit eddig az ilyen helyi létesÍtményekből láttam: ezer kis vadállat egy szobányi helyen összezsúfolva futkos, dobál és próbálja túlkiabálni a helyszÍnt adó pláza zenéjét, egymást és az elkerÍtett részbe be nem engedett, egy kerÍtés mögül harsogva tanácsokat osztogató szülőket. 

Már hónapok óta főtt a fejem, hogy - kinti játszótér, homokozó, park és egyéb közösségi gyerekösszeeresztő lehetőség hÍján - mégis hol, milyen formában fog majd Malu más gyerekekkel találkozni, egyáltalán gyerekeket látni. Illetve, ami nem kevésbé fontos, hogyan lehetne neki valahogyan behozni az életébe a lakótelepi játszóterek által nyújtott kissé megkopott, de mégis határtalan és egyedi varázsbirodalmat, vagy legalábbis egy árva csúszdát.

Az egyelőre tökéletes megoldást a tavaly júniusban nyÍlt bevásárlóközpont (Veranza) szolgáltatta, ami helyet ad egy egészen jó kis játszóháznak, mely Kevin's toys and library néven fut, és meg kell hogy mondjam, megszerettük!

HelyszÍn: Veranza, a kicsit csendesebb legfelső szinten van a játszóház

Így néz ki kintről

Pár hete merészkedtünk el, igencsak óvatosan, de nagyon kellemesen csalódtunk. A hely viszonylag nagy (Malu jelenlegi helyváltoztató képességeihez mérve mindenképpen!), tiszta, rendezett, és ultra bababiztos - a lekerekÍtett élek, kipárnázott szegélyek és szivacsos lépcsők bemutatóterme is lehetne. Nem szól a helyiek által kedvelt tuctuc, a dolgozók kedvesek és felkészültek, a gyerekek elkallódását, esetleg más egyén általi hazavitelét ujjlenyomatos biztonsági beléptetés segÍti. Besz..ás, ilyet sem láttam még. Ja, természetesen jelen van a játszóházakban (és IKEA gyerekmegőrzőben) kedvelt tengernyi műanyag labdás "medence", a labdákat hetente fertőtlenÍtik, a lányok szerint (=a dolgozók) 10 000 darab. Tegnap pont akkor mentünk, amikor ezeket törölgették egyenként, hát valószÍnűleg nem ez a munkájuk legkreatÍvabb része, nekünk mindenesetre mindez nagyon jó. 

Mindjárt beleveti magát a "tengerbe"

Természetesen mindegyiket egyenként ellenőriztük

Remek búvóhely :-)

Miután együtt lecsúsztunk, sokáig próbálkozott fölfelé is :-)

Egyébként hétköznapokon szinte senki nincs, maximum egy-két "ottfelejtett" kósza gyerkőc, hétvégén sokan vannak, de a többi helyhez képest még az is pangás. Mindenesetre az én tűrőképességemnek pont megfelelő :-)

A gyerekek, akikkel eddig találkoztunk, cukik, elevenek, és nagyon érdeklődőek voltak Malu felé. Számomra sokszor még mindig hihetetlen ezt látni, mennyire természetesen és nyitottan közelednek egymás felé a gyerekek, mennyire nincsenek bennük még korlátok, félelmek, viselkedés és megfelelés.

"Hahó, te vagy az új fiú?"

Ez a kislány nagyon hangos volt, de érdekes cuccai voltak

Mindenki mozgásban

A játszóház berendezése várkastély-imidzsre épül, kalózhajóval kombinálva. A lényeg, hogy vannak itt tornyok, lépcsők, függőhÍd, csúszdák, kormánykerék és mindenféle mászóka, egy csomó olyan felület és lehetőség, amit eddig nem próbáltunk, újabb terep tehát a mozgásfejlődéshez. Ezeken kÍvül persze rengeteg "fiús és lányos" játék, jelmezek, valamint a nagyobb gyerekeknek néhány számÍtógép áll rendelkezésére.

Szökésben

"Ezt találtam!"

"Biztos, hogy én kalóz akarok lenni?"

"A vikinges sisak sokkal jobban tetszik!"

"Na jó, azért a hajót elvezetem valahogy..."

"Hát te ki vagy és hová bújtál?"

"Megvagy! Most pedig meg foglak csókolni!"

"Aha!! Ezt valaki elhagyta..."

Újabb szerzemény

"Akkor körülnézünk fent is..."

"A francba! Ezek mindenhová követnek!"

Az itt dolgozók egyébként nagyon figyelnek, elsősorban a gyerekek biztonságára. Mindenhol ott van egy-egy vigyázó szempár. Én eleve csakis úgy akartam játszóházazni, hogy végig a Maluval vagyok, ezért nagyon megörültem, amikor láttam hivatalosan is kiÍrva, hogy a 3 év alatti gyerekekhez kÍsérő kell. Hát azóta sem bánom a dolgot, nem is tudom, melyikünk szeret jobban ide járni.