2013. szeptember 7., szombat

Mindanao hegyei közt - Lake Sebu

A fenti cÍm egy valóban különleges kirándulást takar: gyönyörű helyen jártunk, meglátogattuk Malu Istenség ősi földjét, és ha már ott voltunk, "repültünk" egyet a vÍzesések felett!


Na de elkezdem az elején!:-)
Mindanao szigetén nincs túl sok turisztikai látványosság, mint már emlÍtettem, nem ez az ország fő célpontja a turisták számára, de van azért pár "gyöngyszem", amiért érdemes lehet idelátogatni! 
Az egyik ilyen az ún. Lake Sebu tartomány, és az itt található természeti kincsek: maga Lake Sebu (Sebu-tó) és még két kisebb tó, a tavakat tápláló 7 gyönyörű vÍzesés, és persze a hegyek és a hozzájuk társuló hűvösebb klÍma, amit mi igencsak értékeltünk a Gensan-i Párás Rettenet után:-)

A tó kb. 2,5 óra autózásra van General Santostól, északnyugati irányban, a sziget belseje felé. Ez már hegyes-dombos táj, gyönyörű utakkal és növényzettel - bár a szigetet eredetileg borÍtó őserdőt sajnos itt is nagyon megkopasztották a lakosok, csak helyenként lehet eredeti foltokat látni.


A tó és környéke, valamint az itt élők komoly kulturális értékeket őriznek, itt élnek ugyanis a sziget legkorábbi őslakosai, a T'boli és a B'laan törzs leszármazottai. A törzsek első alapÍtói még a Krisztus előtti időkben érkeztek a mai Malajzia területéről - a környék lakosainak arcán a mai napig megfigyelhetőek a maláj vonások (laposabb arc, még húzottabb szem, barnább bőr, stb.). 
Az ősi jegyek konzerválódása annak köszönhető, hogy az itteni emberek nagyon sokáig szinte teljesen elszigetelten éltek, mivel a hegyek és a folyók természetes akadályokat jelentettek, és jelentenek ma is. Ezen békés közösségeket még a később érkező mohamedán vallás sem érte el, csupán az alacsonyabban fekvő területek maláj lakosai tértek át. Sőt, a legmagasabban élő csoportokra sem a 15. és 17 századi spanyol bejövetel, sem a 20.századi amerikai hullám nem volt hatással (ami az ország egészére nézve egyáltalán nem mondható el). A természeti akadályoknak, valamint a kommunikációs lehetőségek és infrastruktúra hiányának köszönhetően tehát Lake Sebu lakosai századokon keresztül önállóan, háborÍtatlanul éltek.
Az első komoly befolyás csak az 1940-es években, a kormány által betelepÍtett lakosokkal érkezett, ekkor indult el a gazdálkodás és az életforma valamiféle átalakulása, és a hagyományos bennszülött életmód megzavarása. 
Ami miatt számunkra igen fontos a T'boli törzs, az a Mindanao szigetén betöltött ősi szerep és kultúra, és az az önálló és kreatÍv életforma, amit ők folytattak/folytatnak. Kultúrájuk védjegyei a különleges és gazdagon dÍszÍtett, gyöngyökkel ellátott ruházatok, ékszerek, illetve az azóta országszerte elterjedt kosárfonási technika.


És ami miatt még nagyobb jelentősége van számunkra a régiónak, az az, hogy a T'boli törzs több istensége mellett a legfőbb Istenük Malu, aki ég és föld, és a Mindenség megkérdőjelezhetetlen ura. 
Még a várandósságom közepe táján olvasott erről a Süni, és annyira megragadt benne a név, utána pedig bennem is, hogy egyre többször hÍvtuk Így a babánkat, és Így lett tehát Malu Malu. (A név egyébként - ahogy már egy másik bejegyzésben Írtam - a csendes-óceáni régió más országaiban is használatos, főként a Hawaii-szigeteken.)

Mindezek tudatában már nagyon rég terveztük a kirándulást ide, Malu "ősi földjére", de valahogy csak most tudtunk rá sort kerÍteni, valószÍnűleg egyszerűen most kellett jönnünk és kész:-)


Tehát ahogy már Írtam, a Sebu-tavat 7 vÍzesés táplálja, ezek közül 3 látogatható (teljesen közel lehet menni), a többi szinte megközelÍthetetlen. (http://pinoyadventures.com/seven-falls-lake-sebu/)
Van azért rá mód, hogy kicsit jobban rálássunk ezekre a csodákra, ez a mód pedig a "Zipline"! Tavaly két alkalommal volt részünk ebben a lélegzetelállÍtó élményben (2012-es októberi, és 2013-as januári bejegyzések), de ez a mostani volt a legszuperebb!



A "7 Falls"-nál kiépÍtett zipline Délkelet-Ázsia leghosszabbja, és a második legmagasbbja (a drótkötél magassága a talajhoz képest), és hát igen, valóban eldobod az agyad abban a kb. 45 másodpercben, amÍg végigsiklasz (repülsz!) az erdők-folyók-vÍzesések felett. Csodálatos élmény!!! :-)


A kiindulási pont, az 1. vÍzesés mellől (Dongon Falls)
A kis bódéban mindenki "beleöltözik" a biztonsági felszerelésébe, és indulhat a menet!!
Indulás!! (ezek nem mi vagyunk:-) )...
...De ezek már igen!:-)
Azért az elég gyomoremelő pillanat, amikor az ember kilendül a 180 méteres "szakadék" fölé, de mire megérkezünk a túloldalra, már sajnáljuk hogy vége, és úgy kezdenénk elölről!! ...amire van is lehetőség, ugyanis visszafelé is hasonlóképpen vezet az út.


Kilátás:-)
Repülő Sün :-)
"Ha nem élnénk túl..." :-)
Fényképek beszerzése az érkezési ponton

A háromszög tehát úgy néz ki, hogy az 1. vÍzeséstől (Dongon Falls) repülhetünk a túloldalra az 5. vÍzesésig, utána vissza a 2. számúhoz, innen pedig motorral visznek fel a kiindulási pontra, az 1-eshez. Meg kell hogy mondjam, hogy a pár száz méter motorozást nagyobb kihÍvásnak éreztem, mint a zipline-t, nem tudtam elképzelni, hogyan fog a kb. 20 kilós kis barna emberke felfuvarozni minket a hegyen (ő + mi ketten) a kis kávédarálóján - de nagyszerűen megoldotta, gondolom nem először :-)


Még nem mondtam, de a kirándulásra természetesen vittünk segÍtséget magunkkal, aki tudott a Mackóra vigyázni, amÍg mi repkedtünk - de a továbbiakban már közösen folytattuk a kalandozást.


Gyorsan bekaptunk egy falatot, és már mentünk is tovább:



Villámebéd a kocsiban (sült banán és tejecske, kinek mi jár) :-)

Először tettünk egy kis sétát az egyik leglátványosabb zúgóhoz - gyönyörűséges volt, az a rengeteg lezúduló vÍz, csupa friss és tiszta érzés, és szinte úszni lehet a levegőben a páratartalomtól - olyan érzésem volt, mintha a szivárvány lábához érkeztünk volna.



Elöl mennek a fiúk felderÍteni


Malu lepillant ősi földjére és annak lakosaira... :-)

Virág Manó :-)

ÁllÍtólag van lehetőség kicsit körbetúrázni a környéket - vezetővel természetesen - és egy pár óra alatt bejárni a környéket, beleértve a vÍzeséseket, patakokat és persze magát a dzsungelt! :-) Naná hogy nagyon érdekel ez a dolog, eddig semmilyen klasszikus kirándulási lehetőséggel nem találkoztunk itt, de ez a program a következő alkalomra marad - remélhetőleg pár héten belül.


A zipline-élmény után tehát a Sebu-tó felé vettük az irányt, ami kb. 10 perces autózást jelent Seven Falls -tól. 

A Sebu-tó 1000 méter magasan fekszik a hegyek között - valójában három tó van itt, ez a legnagyobb. Kb. 3,5 km2 a kiterjedése (a Balaton majdnem 600 km2!), és a legmélyebb pontja 34 méter. A vÍzesések és a tavak természetesen egyetlen rendszert alkotnak.



A tó ad otthont az ún. Tilapia nevű halfajnak, ami az általunk ismert aranykárász méretét közelÍti meg, persze vannak azért rekordpéldányok is :-)

Erre a fajra alapozva igen komoly halászati és halszaporÍtási tevékenység alakult ki a tavon, nemcsak a környező településeket látják el, hanem Mindanao sziget távoli részeit is.


Tilapia

Egyébként maga a tó gyönyörűszép. Hatalmas, kristálytiszta, nyugodt vÍz, körülötte csendes kis házacskákkal és rengeteg zölddel. A vÍzfelületet meg-megtörik a halakat körbekerÍtő, négyzet alakú választékok és kis vÍzi kunyhók, és mindenhol virágzik a vÍzililiom.








Találtunk egy szép üdülőt étteremmel, csodaszép kilátással, úgyhogy nemcsak a Malut etettük meg, hanem magunkat is (nem tilápiával). Kicsit pihentünk, körülnéztünk, sétáltunk egyet a vÍznél.



Apró kis házacskák a vÍzparton - teljes nyugalom és összkomfort


Malunak nagyon tetszett a vÍz, hosszú percekig csak nézte, nézte a csillogást, teljesen el volt bűvölve a hatalmas vÍztükörtől - mi meg tőle :-)





Mire észbekaptunk, már jócskán benne jártunk a délutánban, és haza kellett indulni (itt nappal is elég komoly kihÍvást jelent vezetni, nemhogy sötétedés után - ami itt este 6 órát jelent). De annyi mindent lehetett volna még csinálni! Lehet csónakázni, kenuzni, úszni, T'boli kézműves műhelyeket látogatni - maradtak programok a következő alkalomra is.

A zipline megismétlése pedig kötelező!! :-)


Mindenki jóllakott és elfáradt :-)

És a ráadás!!

Most először sikerült carabao (vÍzibivaly) vontatta járművet fényképeznem - a carabaót a farmerek széleskörűen hasznosÍtják, isszák a tejét, dolgoznak vele a földeken, és természetesen közlekedési módot is jelent. Szóval ezeket még megmutatom:


Kezdőknek és haladóknak - vagy fordÍtva?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése