2012. november 1., csütörtök

Ez az igazi ÉLMÉNY!



Eseményekben igen gazdag októbert szerveztünk magunknak, így visszagondolva hihetetlen, hogy nemrég még Boholon voltunk és annyi minden történt... mindezek után pedig a hónap végén sikerült egy olyan különleges Álmot megvalósítanunk, amiről muszáj írnom Nektek. Sokáig vártam vele, mert nem is tudtam hogy hogyan lehet ezt elmondani, hiszen kívülről egy csodás kalandnak tűnik, de belülről átélve annál még sokkal-sokkal több: DELFINNEL ÚSZNI!!! :-)



Amikor ide költöztünk a szigetekre, ez a gyerekkori álom is szinte karnyújtásnyi közelségbe került, azóta pedig lassan-lassan puhatolóztunk, és nézegettük, hogy hol is lehetne ezt megvalósítani.

Tudtuk, hogy valamikor a Süninek pár napra fel kell utaznia Manilába megbeszélésekre, és amikor kezdett kialakulni a program, összekötöttük egy kirándulással Subic Bay-be, ahol tudomásunk szerint az egyetlen olyan hely van, ahol a delfinúszást meg lehet ejteni, ez pedig az Ocean Adventure Park, ami egy tengeri élménypark akváriumokkal, fókákkal, cápákkal, teknősökkel, és delfinekkel!


Subic Bay, tehát maga az öböl és térsége (www.visitsubic.com) Manilától kb. kétórányi autózásra van Északra, és több kikapcsolódási lehetőséget is kínál. Maga az öböl az USA mélytengeri kikötője volt még kb. 15-20 évvel ezelőtt is, ezért rengeteg nagy hadihajó, tengeralattjáró és ipari létesítmény látható itt még manapság is. 
Az egész terület tehát valójában ipari zóna volt, de kb. 10 évvel ezelőtt megkezdődött az öböl rehabilitációja, ezért már olyan részeket is lehet találni, amik turisztikai szempontból kiválóak és a víz is nagyon szép, szerencsére nekünk is ilyet sikerült találnunk.

A Subic-öböl térképe, alul bejelöltem a tengeri parkot

Az öböl északi részén Olongapo városhoz közel sok szálloda, kaszinó és egyebek találhatók, ez a rész volt a helyi szexturizmus központja is (a katonák igényeihez remekül igazodva), manapság pedig a helyi reptérre tömegekben érkeznek a szerencsejátékosok HongKongból vagy Szingapúrból (a szerencsejáték-igényekhez igazodva pedig csak erről a két helyről lehet ide berepülni, ami kicsit megtévesztő a "nemzetközi reptér" elnevezéshez képest).

Az öböl déli része viszont tiszta dzsungel és gyönyörű természet, de olyan, hogy ilyet még nem láttam, ilyen tényleg csak a "kalandos-felfedezős-kincsvadászós-legrosszabb pillanatban csókolózós" filmekben van, meg itt! :-)
3 tematikus park van itt: az egyik a tengeri park (Ocean Adventure), erről még sok szó lesz, a másik a Zoobic nevezetű állatkert-szafaripark keverék, a harmadik pedig a Tree Top Adventure elnevezésű kalandpark (mint az otthoniak csak sokkal nagyobb, meg van zipline, fáról leesés meg ilyenek). Ezeken kívül a közelben helyezkedik el a JEST Camp, ami a katonák dzsungelharcra való felkészítőbázisa volt, most már látogatható, most különböző "túlélőtáborokat" szerveznek ide a vállalkozó kedvű turistáknak. Némi, őslakosok által tartott bemutató (tűzgyűjtás minden nélkül, kunyhóépítés, mit-egyél-és-mit-ne-az-erdőben) után különböző tarifákért megválaszthatod, mennyi ideig szeretnél "túlélni", így választásodtól függően van, hogy 3-4 órára hagynak ott a dzsungelben, van, hogy egész éjszakára.

Na de kanyarodjunk csak vissza a delfinekhez!:-)
Teljesen véletlenül megtudtuk, hogy közvetlenül a Park szomszédságában, ami a Camayan Wharf-ban található, van egy szintén így elnevezett szálláshely, a Camayan Beach Resort (www.camayanbeachresort.com). Itt szálltunk meg, és minden szempontból szuper a hely, még beszámolok róla. Végül 3 napot töltöttünk Subicban, és 3-at Manilában.

Péntek délután érkeztünk meg Camayan-ba, október 19-én, szombaton a Zoobic-ban voltunk, vasárnapra pedig már le volt foglalva (erre a napra volt már csak hely) a delfinúszás.
Hát mit mondjak, annyira izgultunk, hogy végig csak erről beszéltünk, a szobánkból is hallgatóztunk hogy esetleg halljuk-e őket vagy látjuk-e őket, és alig vártuk a vasárnapot!
És akkora szerencsénk volt, de akkora, hogy el sem hiszitek, mi sem hittük el először! Heten voltunk beírva a délelőtti programra, de csak mi voltunk ott, ezért végig csak mi voltunk a delfinnel:-)))
Úgy néz ki egy ilyen program - tényleg csak röviden, mert inkább majd a képek beszélnek -, hogy egy kis elméleti eligazítás után (mire figyelj, kövesd a tréner kéréseit, ne nyúlj a légzőnyílásába, stb.) bele kell bújnod egy mentőmellénybe, és egy kis homokos partszakaszon bekísérnek a vízbe kb. derékig. Ekkor egy hatalmas, hektárokban mérhető, a tengerből lekerített rész egyik oldalán vagy, de tulajdonképpen a tengerben, semmilyen különbség nincs. És akkor a tréner elkezdi pacskolni a vizet, és máris meglátsz egy hátuszonyt és közeledik valaki!!!:-)))
Majdnem becsináltunk az izgalomtól, annyira vártuk már! Higgyétek el, nem olyan mint a filmeken, SOKKAL JOBB!!!!!


Így kezdődik...

Eddigre a Süni már "elúszott"
És olyan csodálatos hozzáérni!! Gyönyörű és rugalmas a bőre, jószagú és tiszta mosoly!!!:-) Olyan bizalom és szeretet és nyitottság sugárzik Belőle, ezt le sem lehet írni!! Rögtön kinyílik a szíved és csak ott vagy, Vele, és semmi más nem számít, csak a játék és az öröm!! Azóta is itt érzem magamban ezt, minden nap, és ha visszagondolok...!!! :-)))
A delfint "Nala"-nak hívták, aki velünk volt, ő egy 7-8 éves lánydelfin, és láthatólag nagyon megbízható és jól tréningezett. Végig tökéletesen viselkedett velünk, semmi hirtelen vagy kiszámíthatatlan mozdulat nem történt, és azt éreztük, hogy ő is nagyon élvezi a közös játékokat!:-)
Először is, már a sekély vízből is ő vitt át minket egyenként a túloldalon lévő úszó mólóra, ahol maga a program történt. Először a Süni ment, utána én, Nala a hátára fordult, nekünk a a hasára kellett feküdni, és szépen átúsztunk. Csodálatos volt!!!:-) Nagyon izgultam, végig azt mondogattam neki, hogy "köszönöm, köszönöm hogy viszel, köszönöm", de majdnem elbőgtem magam olyan szép volt az egész, még most is ahogy ezeket írom, tényleg olyan különleges érzés volt, ezt meg kell tapasztalni.


Az első úszás
Itt már a mólón, játszunk :-)
Miután már mindketten átértünk a mólóra, különböző gyakorlatok és játékok következtek, Nala megmutogatta az uszonyait, a fogait, megfogdostuk a nyelvét, simogattuk a fejét, és mindig finom kis halakkal és tintahalakkal etettük egy-egy feladat után. A tréner segítségével különböző dolgokat kértünk tőle (felugorjon, hangot adjon, stb.), amiket nagyon élveztünk, ő is, és mindig volt jutalom:-)


:-)

Utána bent a vízben játszottunk, még a mellényt is levehettük - mikor meglátták hogy úszkálunk, meglepődve kérdezték, hogy "mi tudunk úszni??" - a legtöbb helyi nem tud, bármilyen meglepő.


A Sünivel táncolnak:-) még nézni is gyönyörű volt! :-)
Itt kihívták megmutatni magát
Szóval gyönyörű volt az egész, nem is tudom mit mondjak, minden pillanat egy élmény volt, mutatok még inkább képeket:









A program végén Nala a hátán egyenként visszavitt bennünket a kis öbölbe, és ott a sekély vízben elbúcsúztunk tőle és csináltunk még pár fotót. 


Visszafelé
Nem nagyon akarózott eljönnünk, még bármeddig maradtunk volna...
Egész nap, és még utána is, akármerre mentünk, csak vigyorogtunk egymásra és csak lebegtünk a boldogságban, hihetetlen hogy mennyire feltölt egy ilyen esemény!!! :-)))))))





Itt a vége, sajnos :-)

Aznap még kétszer néztük meg a delfinshow-t, nagyon profi volt! Az egész hely nagyon szimpatikus volt nekünk, az állatokhoz való hozzáállás, a természetbarát és segítő szemlélet, a pozitív tréningmódszerek, és az egész hangulat ami ott van. Látszik, hogy tényleg lelkiismeretesen törődnek minden egyes élőlénnyel. Mindenkinek megvan a dolga, óriási helyük van a delfineknek, játszanak, egészségesek és jókedvűek, és nagyon figyelnek az igényeikre.






Minden pillanatban felhívják a figyelmet a környezettudatos magatartásra, és minden műsornak (delfin- vagy fókashow, akrobatikus mutatványok, stb.) van valamilyen oktató, szemlélet-átadó jellege is van. Eddig ilyen felfogást csak itt láttunk az országban, sajnos.


Délután még röviden megismerkedtünk Tonkával, a négyméteres ál-kardszárnyúdelfin fiúval, aki nem kevésbé barátságos és jólnevelt, mint kisebb delfin-barátai. A show alatt - az alábbi képen láthatjátok - hogyan röpíti a levegőbe a gazdáját:



Tonka, az ál-kardszárnyúdelfin (False killer whale)
Szóval a trénerek, reggeli ígéretükhöz híven összeismertettek minket Tonkával, jó vizesek is lettünk, de nagyon kedves és vicces volt az egész, nagyon élveztük:


Délután már fel voltunk öltözve, kár volt :-))
És ez Ő!! :-)

Ja, egy másik programon is részt vettünk, sajnos erről nem csináltunk képeket, de elég izgi volt: először cápákat etettünk (bot végére erősített haldarabokkal), meg óriás Jack halakat, akiknek ha a víz tetejére dobtuk a halat, iszonyú gyorsasággal, fröcskölve és kiugorva rántották le azt (majdnem egyméteres halak, és tiszta izom mind).

Persze teknősök is voltak, azokat is etettük, elég óvatosan, mert nem mindegyik volt barátságos:-) Itt teknősöket is mentenek, és próbálják őket visszatelepíteni később. Sőt, ezen a partszakaszon, ahol a Camayan resort is van, itt rakják le a teknősök általában a tojásaikat, legalábbis a környéken ez az egyetlen ilyen hely. Szerencsére nagyon figyelnek rájuk, hogy háborítatlanul végezhessék ezt a dolgot, de arra is van azért lehetőség, hogy meglessünk ilyen eseményt, ha éppen a szálloda vendégei vagyunk:-)

Délután megnéztük még az oroszlánfóka-bemutatót is, ami hihetetlen színvonalas volt, és tényleg szórakoztató. A fókáknak vadonat új területük van a parkon belül, külön medencékkel, színházzal, modern technikával és mindennel ami kell. 


Nem volt nagy kedvünk hazamenni, szerintem csak az éhség vitt minket meg a szuper vacsora reménye az étteremben... de tulajdonképpen egész nap vizeztünk meg mászkáltunk, és nagyon el is fáradtunk.

Csodálatos nap volt. Sajnos csak utólag tudtuk meg, hogy a szálloda vendégeiként bármelyik nap bemehetünk a parkba ugyanazzal a belépővel, de nem baj, legközelebb már okosabbak leszünk:-)
Azt hiszem, hogy ha mindenkinek lehetősége lenne találkozni ezekkel a csodálatos állatokkal és átélni amit aznap mi átéltünk, azt a felhőtlen boldogságot és nyitottságot a világra, akkor sokkal könnyebb lenne boldognak lennünk minden egyes nap.

De nem "csak" ez történt Subicban, ide viszont nem fér több élmény, és nem is fogható ehhez semmi, viszont a napokban megírom a többi kalandunkat is.

:-)

2012. október 18., csütörtök

Bohol Bee Farm

Kicsit megkésve, de elétek tárom a Méhecskés Biofarmon tapasztaltakat, ugyanis ez volt a legelső szálláshely itt a szigeteken, amivel a legmesszebbmenőkig meg voltunk elégedve, valóban azt éreztük, hogy "szolgáltatnak", és bármikor szívesen elhoznám ide bármelyikőtöket!
Véletlenül bukkantam rá a neten amikor szálláshelyet kerestem (http://www.boholbeefarm.com/), mert nem volt nagy reklámja és nem jött fel az összes oldalon, de valahogy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó lesz. És az is lett.

Maga a szálláshely gyönyörű, Panglao szigetén a tengerparti sziklákra van ráépülve, ezért bármerre mész, úgy tudsz vacsorázni, hogy melletted-alattad hullámzik a tenger, és ez még az ehhez szokottaknak is általában nagyon jó élmény. Az egész birodalom nagyon zöld, és kicsit labirintus-szerű, amit én imádok, tehát tele van a terület ligetekkel, kis ösvényekkel, épületcsoportokkal amik között lehet csalinkázni, minden sarokban termesztenek valami növényt vagy látsz valami ötletes dekorációt... szóval nagyon hamar kialakul az az érzés, hogy ez egy ékszerdoboz:-)

Számtalan ösvény, érdemes felfedezni a területet

Jacuzzik a háttérben, mögöttük a tenger :-)

Lent a parton a kis pihenő móló és itt lehet kikötni hajóval is

Sötétedik lent a parton


Sokféle szobájuk van, más-más elhelyezkedéssel, mérettel és előnyökkel, mi jobbat kaptunk végül mint amit eredetileg foglaltunk, és ez már kellemes meglepetés volt az elején.

A kert egy része

Jobbnál jobb kis kuckók pihenni :-)

Ez volt a kedvenc medencém :-)

Ez meg a Süni kedvenc zuhanyzója :-)

A Süni vacsorázni visz :-)


Minden, ami a szobákban, az étteremben vagy bárhol a területen megtalálható, helyben készült dekoráció, természetes anyagokból (nád, pálmák, fa, kókusz, stb.). Helyben foglalkoztatják azokat a kézműveseket, szövőasszonyokat, ácsokat, stb., akik a dekorációkat és egyéb szépségeket készítik, egy részüket a boltba, eladásra. Az egész ügy nagyon szervezett és jól ki van találva.

Dekorációkat készítő lányok a kézműves-műhelyben


A másik fő tartóoszlop az étterem, ami már kinézetével tarolt nálam, másrészt organikus ételeket kínál, szintén a farmon termelt növényekből:
A lényeg, hogy ez egy biogazdaság, ahol helyben termelik az összes zöldséget és gyümölcsöt, amit felhasználnak, és ezekből készülnek az organikus finomságok, amik nemcsak a legeslegfinomabbak (amióta eljöttünk otthonról, ilyenekre vágytam!!!), de tényleg megbízhatóak a hozzávalók is. 

Akármerre mész, mindenhol termelnek valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt


Olyan paradicsomlevest ettünk, de olyat, tele zöldségekkel és friss fűszerekkel, hogy még mindig érzem az ízét ha rágondolok, nem is beszélve a korianderlevesről, a bio kerti salátákról, a gyógynövényes-fokhagymás tésztáról és a többiekről. Isteni, komolyan mondom, bármeddig tudnám ezeket enni!!!:-))) 

A Paradicsomleves


Még a Süni reggeli rántottája is egészen más ízű, frissen szedett fűszernövényeket tartalmazó költemény volt, szedett is többször:-)

Sün-reggeli: saláta, rántotta és tárkonyos kenyér

Tele van a farm hangulatos kis helyekkel, mindegyik kicsit más, ezer képet lehetne mutatni róluk!


Helyben sütik a különbözú pékárukat is, például a legeslegfinomabb tárkonyos kenyeret, vagy a kukoricás cipót, vagy mindenféle muffinokat (sütőtökös, répás, csokis), egyszerűen leírhatatlan ízük van!
Házi készítésű cukormentes, organikus fagyijuk is van, elég sokféle, és kicsit szokatlan ízekben, de mindenképpen érdemes megkóstolni, nagyon jók. Mi pl. megkóstoltuk a paradicsomosat és a malunggay-osat (helyi zöldségféle), a fűszeres gyömbérfagyit és a csokisat, meg a mangófagyit, isteni volt mind.

Biofagyi-választék


Szóval az ételekről még akármeddig tudnék ódákat zengeni, a lényeg, hogy minden egyes falat, ami lement a torkomon, élmény volt, és mindvégig azt éreztem, hogy friss, egészséges, élő és zamatos dolgokat eszem, amik táplálják a testem, és a lelkemnek is komoly felüdülést jelentettek (már írtam korábban, hogy itt általában nem lehet minden sarkon egészséges ételeket beszerezni, még az éttermek sem ilyenek sajnos).

Egy boldog vacsora :-)


Ja, és még egy: literszámra ittuk a citromfű-dzsúzt, amit a friss citromfű szárából áztatással készítenek és mézzel édesítenek, hát ezt feltétlenül megkóstoltatnám mindenkivel!!!!!!! :-)

A Citromfű


Nem utolsó sorban, helyi bioboltot is üzemeltetnek a Méhecskék, ahol a számtalan féle organikus mézen kívül mindenféle kenyérrekenhető finomságok, pékáruk, zöldségchipsek, teák és biokávék, és - ami nagyon fontos - natúrkozmetikumok is megtalálhatók. Jól be is vásároltunk, mert eddig sehol máshol nem találtam ilyen kozmetikumokat, és mivel azóta ezeket használjuk, bátran beszámolhatok, hogy JÓK. A kedvencünk a citromfüves tusfürdő, de a hajápolási dolgok is szuperek.

Méz-kóstoló a boltban (itt mindent ki lehet próbálni vagy meg lehet kóstolni!) 


Nagyon nagy stábbal dolgoznak itt a farmon, mindenhol sárga pólós barna kis emberkéket láttunk szorgoskodni, vannak akik a gazdasággal és a növényekkel vannak elfoglalva, vannak akik az étteremmel vagy a turistákkal, de mindenki nagyon kedves és barátságos volt. Ahogy láttuk, a csapat részét képezi számtalan kutyus és cica is, akik nagy boci-szemükkel  farkcsóválva jöttek-mentek a területen, vagy a hűvösebb helyeken szunyókáltak. Teljesen a "felszerelés" részei és nagyon barátságos közösségben élnek, és én úgy találtam, hogy még otthonosabb tőlük a légkör. :-)

Az egyik nagyon barátságos állatkával, reggeli közben :-)


Mindenkinek, aki a farmon megszáll, biztosítanak egy ingyenes Farm-túrát, ami kb. egyórás programot jelent, és közben egy kedves helyi sárgapólós elmagyarázza a tudnivalókat és körbevezet. 

Na ez vajon hová vezet? :-)


Fűszernövény-kvíz

Azért volt néhány nehéz feladvány :-)

Mindenből van utánpótlás


Fűszernövényeket lehet kóstolni és megtippelni hogy mi micsoda (az ismertek jól mentek, a helyiek kevésbé), meg lehet fogni a méhecskék kaptárjának részeit és megnézegetni őket, elmagyarázzák hogy milyen növényeket és hogyan termelnek, hogyan tartják távol a kártevő bogarakat vegyszerek nélkül, hogyan komposztálnak, meg mindent. Tényleg érdekes és megerősíti az emberben azt a gondolatot, hogy odafigyelve, egészséges dolgokat alkalmazva hosszútávon sokkal messzebbre lehet jutni. 

Na ki a főméhész?? :-)


Mindezeket látva egyértelmű, hogy az egész hely előtt még nagyon hosszú és szép út áll mint szálláshely, mint munkahely a helyiek számára, és mint turistalátványosság. Annyira teljes és szép ez így együtt, és annyira jó volt itt lenni, hogy bátran ajánlom mindenkinek, és remélem, hogy mi is gyakran vissza fogunk ide térni. :-)

Ha azt mondom, hogy nagyon boldogok vagyunk, és hogy szuper volt itt lenni, elhiszitek? :-)



2012. október 11., csütörtök

Bohol - Kirándulás 2.nap

A hétfői napunk (október 1.) szintén elég aktívra sikerült, ugyanis befizettünk egy egész napos hajózós - delfinnézős - szigetlátogatós programra, így reggel 5.30-kor már úton voltunk Baclayon kikötőjébe.

Éppen apály volt, ezért nem tudtak minket a Farmon felvenni, úgyhogy innen indultunk. Soha nem láttam még a hajnali tengert, legalábbis nemigen emlékszem hogy hasonló élményben lett volna részem ezelőtt. Gyönyörű volt. Néhányan bóklásztak a visszahúzódott tengerben a sekélyesben, rákokat keresgéltek... közben kelt fel a nap, csodás színeket produkálva a horizonton... olyan nyugodt és csöndes volt minden... csak a halászok voltak ébren rajtunk kívül.


Hajnali táj Baclayon kikötőjénél

Már az indulás is csodás volt, nagyon élveztük az utat. Pamilacan szigete felé vettük az irányt, melynek környéke köztudottan a helyi delfinek és bálnák játszótere. Sok helyi delfin- és cetfaj él itt állandó jelleggel (palackorrú delfin, Frazer-delfin, gömbölyűfejű delfin, Bryde bálna, ámbráscet), de december és május között további idelátogató fajtákat is meg szoktak figyelni.

Alaposan bejártuk a Pamilacan körüli vizeket, egész délelőtt a hajón voltunk, de sajnos nem láttuk őket, pedig tudtuk, éreztük hogy ott vannak!!! Ezt nem tudom elmondani, egyszerűen éreztük őket, mindenhol ott voltak, de a várva várt fizikai találkozás sajnos elmaradt. Általában majdnem minden alkalommal lehet őket látni, találkozni velük, nem tudom nekünk miért nem sikerült, de a táj, a hajózás, a szigetek jelentősen kárpótoltak minket, és hát lesz erre még alkalom!:-) Valamire még várnunk kell szerintem:-)


Azért be voltunk ám sózva hogy mit látunk majd... :-)
Itt még a reggeli fények :-)

Csak mi voltunk ketten egész nap :-), tekintve hogy egyrészt "holtszezon" van éppen, másrészt pedig kicsit szeles volt az idő, tudjátok ilyenkor itt még "tél" van, nagyok voltak a hullámok, meg minden, ez lehet hogy sokaknak elvette a kedvét, de nem nekünk! Délutánra egyébként tökéletesen megnyugodott a tenger, ami jót is tett, mert addigra már nem nagyon tudtuk hogy merre van az előre, és hogy hogyan kellene egyenesen állni a szilárd talajon:-)


Ebédre kikötöttünk Pamilacan-on, egy spanyol erőd romjai mellett egy 3 asztalból álló helyi kis "étteremnél", és ettünk rizst, salátát meg sült banánt. Na ez a hely tényleg olyan, mint amire az íróasztal mögül a legtöbben elvágyódunk, gyönyörű fehér homok, zöld gyep, kristálytiszta tenger, apró hajók és mindez egy távoli szigeten... csak néhány halászt láttunk, pár kósza barna kis gyereket, 2-3 kecskét meg kakasokat, és összesen 1 amerikai családot. 

:-)


Ez volt a hajónk, itt már kikötöttünk Pamilacan szigetén
Nem bírtuk sokáig... :-)
Ennyi maradt a spanyol erődből, belül tyúkok élnek igen békés közösségben :-)
Hát persze hogy játszottunk is :-)
Ez itt a Paradicsom! 
Itt a leggyönyörűbb a víz, soha nem láttam még ilyet, egy álom! :-)
Ők képviselik a helyi népesség kb. 25%-át :-)
És mégegyszer az erőd :-)

Pamilacan után egy 2 órás hajózás következett Balicasag szigetére, amely a környék, és a Fülöp-szigetek egyik leghíresebb búvárhelye, de aki egyelőre csak sznorizni tud, mint mi is, annak is felejthetetlen élmény.

Balicasag igen kicsi sziget, kb. háromnegyed óra alatt körbesétálható, a körülötte lévő korallerdők, tengeri sziklahasadékok, elsüllyedt roncsok és a minden eddiginél gazdagabb tengeri élővilág azonban komoly búvárcélponttá teszik. Csak a sziget egyik oldalán lehet hajóval lehorgonyozni vagy kikötni, a védett területekre nem engednek be motoros gépeket, ezért minket is átültettek egy nagyon apró kis csónakba, és egy helyi ember átevezett velünk a sziget egy másik részére, ahol becsobbantunk, és... olyan víz alatti világ tárult a szemünk elé, hogy az leírhatatlan!!!:-)))


Ilyen fentről...
... ez pedig a víz alatti világ :-)
Mivel itt csak bepattantunk a csónakba és a szemüvegen meg a pipán kívül mást nem vittünk magunkkal, saját képeket nem nagyon tudok mutatni, de a fentiek talán visszaadják hogy miről is van szó. Ha rákerestek a Google-n, még sok gyönyörűt láthattok a környező vizekről.
Tényleg olyan, mint egy trópusi akvárium! :-) Elvittük magunkkal az ebédről megmaradt rizst egy zacskóban, mert mondták hogy itt egyszerűen muszáj lesz a halakat etetni, úgyhogy mi ezzel szerelkeztünk fel, és meg kell hogy mondjam, egyáltalán nem voltak szégyenlősek! Úgy körbevettek minket, hogy a színes hal-felhőtől alig láttuk egymást, egyszerűen csodálatos volt! :-) A markomból csipkedték ki a rizst, és rengetegen voltak, de akárhogy is igyekeztem, egyhez sem tudtam hozzáérni, nagyon ügyesek voltak! :-)
Folyamatosan úsznunk kellett, mert azért itt van áramlás a sziget körül, és amint megálltunk, már vitt is minket a víz visszafelé.

Innen "időben" el kellett indulnunk, mert a tengeri medvéink szerint nagyon közeledett az apály, és még a Virgin Island -re is igyekeztünk, ott pedig egy bizonyos vízszint alatt már nem lehet átkelni a korallzátonyon.

Hát ez olyan volt, mint a filmeken, egyszercsak a sötétkék vízfelület smaragdzölddé változott alattunk, és máris egy sziklás-tengerifüves platón találtuk magunkat, a homokbuckák között csalinkázva. Elég ügyes hajóskapitányunk volt, ennek köszönhetően megközelítettük a Virgin Island-et, ami egy változó alakú homoksáv és egy komolyabb pálmafaligetet jelent mindössze, de nagyon szép. Mindig azt hittem hogy ilyen csak a filmeken van, de nem. Itt is van ilyen.

Ő volt az ügyes emberkénk :-)
Hát ennyi a sziget, a homoksávon jó nagyot lehet sétálni:-) ...
... meg mindenfélét játszani :-)
... meg aranyosan nézni:-)))

Ezek után már hazaindultunk, amúgy elég rendesen elfáradtunk, és nagyjából szét is hajókáztuk magunkat. 

Hazafelé, vége a napnak...

Egyenesen a Bee Farm-ra mentünk, ott a már közvetlenül a tengerparti kis mólóra tettek ki minket, és körülbelül már csak annyi erőnk volt, hogy megvacsorázzunk. 
Annyira megkeverte az egyensúlyunkat az egész napos tengeri utazgatás, hogy csak nagy nehezen támolyogtunk ide-oda az étterem és a szobánk között, nagyon vicces volt:-) Alig értünk haza, máris esni kezdett, ahogy előző nap is a szárazföldi túra után, szóval végig nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással!

... íme a Bee Farm, a partról, megérkeztünk:-)

És hogy mit tartogattak még nekünk a boholi napok, és miért is emlegetem folyton ezt a Méhecskés Farmot amiért odáig vagyok?! :-)
Na, a következő bejegyzésből megtudjátok!:-)))