Ez az igazi ÉLMÉNY!

Eseményekben igen gazdag októbert szerveztünk magunknak, így visszagondolva hihetetlen, hogy nemrég még Boholon voltunk és annyi minden történt... mindezek után pedig a hónap végén sikerült egy olyan különleges Álmot megvalósítanunk, amiről muszáj írnom Nektek. Sokáig vártam vele, mert nem is tudtam hogy hogyan lehet ezt elmondani, hiszen kívülről egy csodás kalandnak tűnik, de belülről átélve annál még sokkal-sokkal több: DELFINNEL ÚSZNI!!! :-)

Amikor ide költöztünk a szigetekre, ez a gyerekkori álom is szinte karnyújtásnyi közelségbe került, azóta pedig lassan-lassan puhatolóztunk, és nézegettük, hogy hol is lehetne ezt megvalósítani.

Tudtuk, hogy valamikor a Süninek pár napra fel kell utaznia Manilába megbeszélésekre, és amikor kezdett kialakulni a program, összekötöttük egy kirándulással Subic Bay-be, ahol tudomásunk szerint az egyetlen olyan hely van, ahol a delfinúszást meg lehet ejteni, ez pedig az Ocean Adventure Park, ami egy tengeri élménypark akváriumokkal, fókákkal, cápákkal, teknősökkel, és delfinekkel!

Subic Bay, tehát maga az öböl és térsége (www.visitsubic.com) Manilától kb. kétórányi autózásra van Északra, és több kikapcsolódási lehetőséget is kínál. Maga az öböl az USA mélytengeri kikötője volt még kb. 15-20 évvel ezelőtt is, ezért rengeteg nagy hadihajó, tengeralattjáró és ipari létesítmény látható itt még manapság is. 

Az egész terület tehát valójában ipari zóna volt, de kb. 10 évvel ezelőtt megkezdődött az öböl rehabilitációja, ezért már olyan részeket is lehet találni, amik turisztikai szempontból kiválóak és a víz is nagyon szép, szerencsére nekünk is ilyet sikerült találnunk.

A Subic-öböl térképe, alul bejelöltem a tengeri parkot

Az öböl északi részén Olongapo városhoz közel sok szálloda, kaszinó és egyebek találhatók, ez a rész volt a helyi szexturizmus központja is (a katonák igényeihez remekül igazodva), manapság pedig a helyi reptérre tömegekben érkeznek a szerencsejátékosok HongKongból vagy Szingapúrból (a szerencsejáték-igényekhez igazodva pedig csak erről a két helyről lehet ide berepülni, ami kicsit megtévesztő a "nemzetközi reptér" elnevezéshez képest).

Az öböl déli része viszont tiszta dzsungel és gyönyörű természet, de olyan, hogy ilyet még nem láttam, ilyen tényleg csak a "kalandos-felfedezős-kincsvadászós-legrosszabb pillanatban csókolózós" filmekben van, meg itt! :-)

3 tematikus park van itt: az egyik a tengeri park (Ocean Adventure), erről még sok szó lesz, a másik a Zoobic nevezetű állatkert-szafaripark keverék, a harmadik pedig a Tree Top Adventure elnevezésű kalandpark (mint az otthoniak csak sokkal nagyobb, meg van zipline, fáról leesés meg ilyenek). Ezeken kívül a közelben helyezkedik el a JEST Camp, ami a katonák dzsungelharcra való felkészítőbázisa volt, most már látogatható, most különböző "túlélőtáborokat" szerveznek ide a vállalkozó kedvű turistáknak. Némi, őslakosok által tartott bemutató (tűzgyűjtás minden nélkül, kunyhóépítés, mit-egyél-és-mit-ne-az-erdőben) után különböző tarifákért megválaszthatod, mennyi ideig szeretnél "túlélni", így választásodtól függően van, hogy 3-4 órára hagynak ott a dzsungelben, van, hogy egész éjszakára.

Na de kanyarodjunk csak vissza a delfinekhez!:-)

Teljesen véletlenül megtudtuk, hogy közvetlenül a Park szomszédságában, ami a Camayan Wharf-ban található, van egy szintén így elnevezett szálláshely, a Camayan Beach Resort (www.camayanbeachresort.com). Itt szálltunk meg, és minden szempontból szuper a hely, még beszámolok róla. Végül 3 napot töltöttünk Subicban, és 3-at Manilában.

Péntek délután érkeztünk meg Camayan-ba, október 19-én, szombaton a Zoobic-ban voltunk, vasárnapra pedig már le volt foglalva (erre a napra volt már csak hely) a delfinúszás.
Hát mit mondjak, annyira izgultunk, hogy végig csak erről beszéltünk, a szobánkból is hallgatóztunk hogy esetleg halljuk-e őket vagy látjuk-e őket, és alig vártuk a vasárnapot!

És akkora szerencsénk volt, de akkora, hogy el sem hiszitek, mi sem hittük el először! Heten voltunk beírva a délelőtti programra, de csak mi voltunk ott, ezért végig csak mi voltunk a delfinnel:-)))

Úgy néz ki egy ilyen program - tényleg csak röviden, mert inkább majd a képek beszélnek -, hogy egy kis elméleti eligazítás után (mire figyelj, kövesd a tréner kéréseit, ne nyúlj a légzőnyílásába, stb.) bele kell bújnod egy mentőmellénybe, és egy kis homokos partszakaszon bekísérnek a vízbe kb. derékig. Ekkor egy hatalmas, hektárokban mérhető, a tengerből lekerített rész egyik oldalán vagy, de tulajdonképpen a tengerben, semmilyen különbség nincs. És akkor a tréner elkezdi pacskolni a vizet, és máris meglátsz egy hátuszonyt és közeledik valaki!!!:-)))

Majdnem becsináltunk az izgalomtól, annyira vártuk már! Higgyétek el, nem olyan mint a filmeken, SOKKAL JOBB!!!!!

Így kezdődik...

Eddigre a Süni már "elúszott"

És olyan csodálatos hozzáérni!! Gyönyörű és rugalmas a bőre, jószagú és tiszta mosoly!!!:-) Olyan bizalom és szeretet és nyitottság sugárzik Belőle, ezt le sem lehet írni!! Rögtön kinyílik a szíved és csak ott vagy, Vele, és semmi más nem számít, csak a játék és az öröm!! Azóta is itt érzem magamban ezt, minden nap, és ha visszagondolok...!!! :-)))
A delfint "Nala"-nak hívták, aki velünk volt, ő egy 7-8 éves lánydelfin, és láthatólag nagyon megbízható és jól tréningezett. Végig tökéletesen viselkedett velünk, semmi hirtelen vagy kiszámíthatatlan mozdulat nem történt, és azt éreztük, hogy ő is nagyon élvezi a közös játékokat!:-)
Először is, már a sekély vízből is ő vitt át minket egyenként a túloldalon lévő úszó mólóra, ahol maga a program történt. Először a Süni ment, utána én, Nala a hátára fordult, nekünk a a hasára kellett feküdni, és szépen átúsztunk. Csodálatos volt!!!:-) Nagyon izgultam, végig azt mondogattam neki, hogy "köszönöm, köszönöm hogy viszel, köszönöm", de majdnem elbőgtem magam olyan szép volt az egész, még most is ahogy ezeket írom, tényleg olyan különleges érzés volt, ezt meg kell tapasztalni.

Az első úszás

Itt már a mólón, játszunk :-)

Miután már mindketten átértünk a mólóra, különböző gyakorlatok és játékok következtek, Nala megmutogatta az uszonyait, a fogait, megfogdostuk a nyelvét, simogattuk a fejét, és mindig finom kis halakkal és tintahalakkal etettük egy-egy feladat után. A tréner segítségével különböző dolgokat kértünk tőle (felugorjon, hangot adjon, stb.), amiket nagyon élveztünk, ő is, és mindig volt jutalom:-)

:-)

Utána bent a vízben játszottunk, még a mellényt is levehettük - mikor meglátták hogy úszkálunk, meglepődve kérdezték, hogy "mi tudunk úszni??" - a legtöbb helyi nem tud, bármilyen meglepő.

A Sünivel táncolnak:-) még nézni is gyönyörű volt! :-)

Itt kihívták megmutatni magát

Szóval gyönyörű volt az egész, nem is tudom mit mondjak, minden pillanat egy élmény volt, mutatok még inkább képeket:

A program végén Nala a hátán egyenként visszavitt bennünket a kis öbölbe, és ott a sekély vízben elbúcsúztunk tőle és csináltunk még pár fotót. 

Visszafelé

Nem nagyon akarózott eljönnünk, még bármeddig maradtunk volna...
Egész nap, és még utána is, akármerre mentünk, csak vigyorogtunk egymásra és csak lebegtünk a boldogságban, hihetetlen hogy mennyire feltölt egy ilyen esemény!!! :-)))))))

Itt a vége, sajnos :-)

Aznap még kétszer néztük meg a delfinshow-t, nagyon profi volt! Az egész hely nagyon szimpatikus volt nekünk, az állatokhoz való hozzáállás, a természetbarát és segítő szemlélet, a pozitív tréningmódszerek, és az egész hangulat ami ott van. Látszik, hogy tényleg lelkiismeretesen törődnek minden egyes élőlénnyel. Mindenkinek megvan a dolga, óriási helyük van a delfineknek, játszanak, egészségesek és jókedvűek, és nagyon figyelnek az igényeikre.

Minden pillanatban felhívják a figyelmet a környezettudatos magatartásra, és minden műsornak (delfin- vagy fókashow, akrobatikus mutatványok, stb.) van valamilyen oktató, szemlélet-átadó jellege is van. Eddig ilyen felfogást csak itt láttunk az országban, sajnos.

Délután még röviden megismerkedtünk Tonkával, a négyméteres ál-kardszárnyúdelfin fiúval, aki nem kevésbé barátságos és jólnevelt, mint kisebb delfin-barátai. A show alatt - az alábbi képen láthatjátok - hogyan röpíti a levegőbe a gazdáját:

Tonka, az ál-kardszárnyúdelfin (False killer whale)

Szóval a trénerek, reggeli ígéretükhöz híven összeismertettek minket Tonkával, jó vizesek is lettünk, de nagyon kedves és vicces volt az egész, nagyon élveztük:

Délután már fel voltunk öltözve, kár volt :-))

És ez Ő!! :-)

Ja, egy másik programon is részt vettünk, sajnos erről nem csináltunk képeket, de elég izgi volt: először cápákat etettünk (bot végére erősített haldarabokkal), meg óriás Jack halakat, akiknek ha a víz tetejére dobtuk a halat, iszonyú gyorsasággal, fröcskölve és kiugorva rántották le azt (majdnem egyméteres halak, és tiszta izom mind).
Persze teknősök is voltak, azokat is etettük, elég óvatosan, mert nem mindegyik volt barátságos:-) Itt teknősöket is mentenek, és próbálják őket visszatelepíteni később. Sőt, ezen a partszakaszon, ahol a Camayan resort is van, itt rakják le a teknősök általában a tojásaikat, legalábbis a környéken ez az egyetlen ilyen hely. Szerencsére nagyon figyelnek rájuk, hogy háborítatlanul végezhessék ezt a dolgot, de arra is van azért lehetőség, hogy meglessünk ilyen eseményt, ha éppen a szálloda vendégei vagyunk:-)

Délután megnéztük még az oroszlánfóka-bemutatót is, ami hihetetlen színvonalas volt, és tényleg szórakoztató. A fókáknak vadonat új területük van a parkon belül, külön medencékkel, színházzal, modern technikával és mindennel ami kell. 

Nem volt nagy kedvünk hazamenni, szerintem csak az éhség vitt minket meg a szuper vacsora reménye az étteremben... de tulajdonképpen egész nap vizeztünk meg mászkáltunk, és nagyon el is fáradtunk.
Csodálatos nap volt. Sajnos csak utólag tudtuk meg, hogy a szálloda vendégeiként bármelyik nap bemehetünk a parkba ugyanazzal a belépővel, de nem baj, legközelebb már okosabbak leszünk:-)
Azt hiszem, hogy ha mindenkinek lehetősége lenne találkozni ezekkel a csodálatos állatokkal és átélni amit aznap mi átéltünk, azt a felhőtlen boldogságot és nyitottságot a világra, akkor sokkal könnyebb lenne boldognak lennünk minden egyes nap.

De nem "csak" ez történt Subicban, ide viszont nem fér több élmény, és nem is fogható ehhez semmi, viszont a napokban megírom a többi kalandunkat is.
:-)