Mit esznek a filippínók?

HÚST. És még több húst. Meg rengeteg zöldséget is, de csak azért, hogy a HÚS ne érezze magát nagyon egyedül. És nagyon sok halat, rákot, kagylót és mindenféle tengeri herkentyűt, mert azt mondják, hogy ami a tengerből jön, az mind csak jó lehet.

És RIZST, mindig.

Egyikük nagyon örül

Szóval ha az ember vegetáriánus, nincs nagyon könnyű dolga itt: mindig résen kell lenni!! Ha megmondod hogy nem eszel húst, és halat sem, és vegetáriánus vagy, ezért legyenek kedvesek ennek megfelelően készíteni az ételt, természetesen gyönyörűen elkészítik - minimum egy kis baconnal (mert az ugye nem hús!?!) :-)

Így jártunk az első este Manilában az étteremben, és utána is néhányszor, amikor nem hangsúlyoztuk ki eléggé, hogy NO hús, NO hal, NO tengeriherkentyű, NO bacon, NO máj .... "tehát akkor esetleg csirkét szeretnénk?" :-)) 

Erről ennyit, a lényeg hogy jobb az óvatosság. 

Hát ezek az alapvető csemegék

Egyébként az alap ázsiai konyhát a spanyol, kínai és az utóbbi időben már amerikai jellegzetességek alakították jellegzetesen filippínóvá, és ezek a befolyások számtalan lehetőséget rejtenek magukban - mégis néha az az érzésem, hogy mindent ugyanúgy készítenek el.

Nagyon sokféle alapanyagot használnak, tényleg hatalmas a kínálat mind a zöldségek, gyümölcsök, magok, húsok, halak, gabonák tekintetében, az egyedüli hiányterület a tejtermékek csoportja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy míg a szupermarketben 3 soron keresztül csak zöldségek vannak és 1 sor csak tisztán mogyoróvaj (kb. 35 féle), addig az összes tejtermékük elfér egy fél polcon a hűtősarokban.

Van tej és sűrített tej, főzőtejszín (nagyon drága import), és kb. 2 féle ömlesztett sajt, és egyféle lapka sajt, és néha import Camembert (szintén horror áron). Hát ennyi - a tejből nem készítenek szinte semmit, ezért olyan zsíros tejeket lehet kapni (benne van még minden), hogy alig jön ki a dobozból. Szerencsére tejet amúgy sem nagyon iszunk, csak a Süni néha kávéba (igen még mindig kávézik pedig már régen nem kéne ugye?!!!:-) ).

Egy nagyon pozitív kivétel azonban, hogy nagyon-nagyon finom és friss tofut lehet kapni, az tényleg isteni!

Aki halakat eszik és szereti a tengeri finomságokat, az itt nagyon nagy bőségben fogja érezni magát. Az egész országban, de főleg itt Gensanban a legfőbb és legnépszerűbb dolog a tonhal, persze nem olcsó és nem mindenki tudja megengedni magának. Az éttermekben többféle részét készítik a halnak és többféle módon, mégis talán a legnépszerűbb a grillen sütött "tuna belly", azaz tonhal pocak (a Süni fordította:-) ), ami tényleg az egyik legjobb része és nagyon, nagyon friss. Szálkákra vagy egyéb zavaró tényezőkre egyáltalán nem kell gondolni.

Grillezett "tonhal pocak"

A rengetegféle kisebb és nagyobb rákot, egyéb halakat, kagylókat nem ismerem, de úgy látom hogy különböző ragukat készítenek belőlük zöldségekkel.

Valami nagyon fontosat azonban még el kell mondanom a halakról. Ez pedig a "dried fish", azaz a szárított hal, ami a legkülönfélébb fajtákban, színekben és méretekben kapható a piacon és a szupermarketekben, kimérve vagy csomagolva, akárhogy. Csak azért szólok, hogy ha ilyenbe botlik az ember, akkor bizony menekülni kell, mégpedig a SZAG miatt. Nemcsak szárazon rettenetes, hanem ezt fokozva a filippínók nagy élvezettel meg is főzik, az pedig elmondhatatlan hogy milyen illatot áraszt, legtöbbször kilométerekkel arrébb is. És imádják. Imádják, főzik, eszik, kínálgatják, ez csörgedezik a vérükben, néha esténként ezt lehet szagolni az egész kerületben, és mindez azt bizonyítja, hogy ez bizony elkerülhetetlenül az életük része:-)

Szárított hal - állandóan erre fáj a foguk :-)

Na hogy (számomra) kellemesebb témát is érintsek, térjünk át a RIZS kérdéskörére. A helyiek mindenhez rizst esznek, méghozzá a legkülönfélébbeket. Rengetegféle rizst lehet kapni, egy átlagos szupermarketben legalább 30 féle található, de a piacon talán még nagyobb a választék. Van fehér, barna, fekete, vörös, zöld, hosszúkás, kerek, féligkerek, összetapadós és pergős, és ezek mindenfajta keresztezései. Mi eddig 3-4 félét próbáltunk, nagyon finomak, nekem a vörös helyi rizs jön be eddig a legjobban, önállóan is nagyon jó íze van és szép:-)

Hát ez mind fehér...de közelebbről mind más és más

A "sinandomeng" a napi használatú kedvenc, de abból is többféle van:-)

A rizsen kívül tésztát is esznek, de a hagyományos tésztás ételekbe kizárólag az ún. "lomi"-t teszik, amit csomagoltan szárazon, vagy kifőzve kimérősen is meg lehet venni. Sokáig nem tudtam, mi az a furcsaság amit az emberek próbálnak zacskóba lapátolni a boltban...
Szerencsére nagyon jó olasz import spagettiket meg pennéket is lehet kapni, hogy azért ha már elegünk van a fokhagymából, rizsből és szójaszószból, a kedvenc olaszos ételeinket is el tudjuk készíteni!

Apropó fokhagyma: mindenben van, és SOK. Nyilván jól fertőtlenít, meg egészséges is, úgyhogy itt mindenki szereti, nálunk itthon is kilószámra fogy (és ez nem túlzás volt).

Az egyéb termények, zöldség-gyümölcs ügyében szuper a választék, szinte élvezet a szebbnél-szebb dolgokat válogatni és az ízeket próbálgatni. Amikor először megláttam egy szupermarket zöldség-gyümölcs osztályát, nagyon megörültem és azt éreztem hogy "na végre, nem lesz itt baj", de amikor közelebb mentem, úgy gondoltam, hogy azért mégiscsak lehet baj, mert nem volt sok minden amit kapásból felismertem volna.

Ez az ismerős (import) rész

Ez már izgalmasabb, de rizikósabb is... :-)

A gyümölcsök közül a legeslegistenibb a mangó, és most ne az otthon "499.-/db" kapható piros-zöld dologra gondoljatok, hanem sárga, lédús csodaszép gyümölcsökre, aminek kilója kb. 3 fabatkába kerül:-)
Nagyon fontos gyümölcs és egyben helyi ételízesítő az ún. calamansi, ami citrusféle, olyan mint a lime, csak még kisebb és még savanyúbb, de nagyon jó dzsúzokat lehet csinálni belőle:-)
Nálunk itthon még a fenti teraszon is terem, mindig vágytam egy citromfára, hát most valóra vált:-)

Nagyon-nagyon jó az ananász, a papaya, a banán (amiből szintén rengeteg típus van, enni és főzni is), a dinnye, a kókusz persze, ezeken kívül nekünk nagyon ízlik az ún. marang, a chico, a rambutan, a licsi, a sárkánygyümölcs, és még mennyi minden van amit nem is próbáltunk!! 

Piaci fotó: bal fent rambutan, a zöld a papaya, alattuk a chico

Kóstoltuk a hírhedt durian-t is, ami arról nevezetes, hogy dögszaga van és emellett nagyon finom. Hát a Süninek tényleg nagyon ízlett - én egy kicsit visszafogottabban voltam tőle boldog, de nem rossz, meg lehet enni. Egyébként vannak hatalmas, többkilós példányok is, egy társaság szinte jóllakik belőle, csak hát a szaga... messziről lehet érezni bárhol, ahol valaha durian megfordult, még órákkal később is.

Durian

Természetesen a helyiek ezt is imádják, és nemcsak frissen, hanem szárítva, őrölve, shake-be keverve, jégkrémként és lekvár formájában is fogyasztják.

Mi útban a kókuszfarmra vettünk néhány kisebb duriant - így megkezdik a tetejét hogy meg tudd pucolni később (kemény, szúrós a héja)

Ez a marang: sárgadinnye nagyságú, belül fokhagyma-alakú fürtök,  szerinem banános-citrusos ízű (na ezt imádom!)

A zöldségek közül nagyon népszerű a padlizsán, ami kicsit másképpen néz ki mint otthon, valamint a répa, uborka, krumpli, az édesburgonya, a fél méter hosszú ceruzabab, a paprika, paradicsom (sajnos szinte teljesen ízetlen), a káposzták, a hagymafélék, és az okra. A Sünit mindig az okrával fenyegetem, hogy okrapörköltet fog enni, mert elég fura íze van és az étteremben is mindig kipiszkálja a "Bicol Express"-ből (helyi kedvenc zöldséges étel amit hús nélkül szokott kérni, kókuszos-csípős zöldségek). Ezeken kívül sok - még csak félig felfedezett - zöldség is van, mint pl. az ampalaya, aminek a terményét és a levelét is eszik, de még nem mertem venni.

Zöldségek - bal alsó sarokban a helyi padlizsán, jobb szélén középtájon a sötétzöld az ampalaya

Sokféle gombát is fogyasztanak különféle változatokban, eddig egyikben sem csalódtunk, nagyon-nagyon finomak.

Szerencsére nagy kedvenc itt is a kukorica, amit sütnek-főznek, sok helyen a bevásárlóközpontokban is lehet találni és pálcikára tűzve eszegetni - ez is bizonyítja hogy itt mindig nyár van, mert a csöves kukorica ugye nyári étel, ami mindig a strandon a legfinomabb:-)

Éljen a kukorica!!! :-)

Egyébként mindezen bőség ellenére a filippínók nem esznek nagyon egészségesen, legalábbis a mi mércénk szerint. Főleg a jobb anyagi háttérrel rendelkezők nem, mert nekik van pénzük a helyi zöldségeken kívül mást is vásárolni. Szinte divatot jelent a rengeteg tartós élelmiszer, zacskós, szárított, granulált, kezelt étel. Rengeteg a dobozos, konzervált étel-ital, virulnak az üdítőital-gyártók és minden ami "menő" étel-ital. Fénykorát éli itt a McDonalds (ahol természetesen rizst is lehet kapni a szendvicsekhez) és a hozzá hasonló helyi láncok (Jollibee, Chowking, stb.), és természetesen a Dunkin' Donuts ami majdnem minden sarkon megtalálható (hát azért be kell vallanom hogy ebbe néha-néha mi is belekóstolunk).

Az egyik zarándokhely itt Gensan-ban

Viszont nagyon jó éttermeket is találtunk, ahol rendszeres vendégek vagyunk, és igazán csak jót tudok mondani róluk.
Az egyik ilyen a Royale Hotel étterme, ahol kifogástalan a környezet, az ételek, a kiszolgálás, és nagyon-nagyon finom vegetáriánus szusit szoktak nekem csinálni (persze külön kérésre), a Süninek pedig természetesen Bicol Express-t :-)

A Sün a kedvenc Bicol Express társaságában:-)

Ez meg az én finomságom:-)

Egy másik, általunk igen kedvelt hely a Shakey's pizzéria, amiről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Még Olaszországban sem ettem ilyen finom és vékony tésztájú pizzát, mint itt. Egyszerűen annyira finom, hogy mindvégig azon bánkódik az ember hogy nem tud örökké ott lenni és csak enni és enni és élvezni az ízeket, szóval szuper hely, és nagyon jó minőségű alapanyagokból dolgoznak. Nagyon jó krumplijaik vannak mártogatós dipekkel, meg salátáik, IMÁDOM.

Boldogság a Shakey's -ben

És még ennyit fűznék ehhez hozzá:

:-)))

Szóval szerintem látszik, hogy elég jó dolgunk van, most már itthon is egyre bátrabban főzünk, ami 2 dolognak köszönhető: az egyik, hogy a kezdetekhez képest jelentősen feljavítottuk a konyhánk állapotát és most már kedve is van az embernek bemenni és alkotni ott valamit. A másik, hogy megtaláltuk a házvezetőnőnket, Judith-ot, aki elég ügyesen kezdi behozni a helyi ízeket (az azért ki van kötve hogy szárított halat nem hozhat be:-) ), persze mindent vegetáriánus formában. Jókat szoktunk együtt főzni, legalábbis alakul a dolog, eddig még mindent jóízűen meg tudtunk enni! :-)

Végezetül néhány helyi érdekességre szeretném felhívni a figyelmeteket, a helyi táplálkozással kapcsolatban.

Az egyik, hogy itt minden édesebb mint otthon. Sok cukrot használnak, és mindenbe tesznek, ha kell ha nem. Még a pékségben kapható sima zsömle ("pan de sal") is édes ízű mert cukros. Ha ezt valaki nem szeretné, akkor kétszer annyiért vehet cukor nélkülit ("french pan de sal").
Egy másik dolog, hogy az itteniek nagyon szeretnek olyan ételeket enni (jövés-menés közben bárhol), amik pálcikákra vannak szúrva. Szinte mindenhol, a bevásárlóközpontokban, az utcán, a parkolóban, a piacon stb. esznek ilyen-olyan pálcikás ételeket: kolbászkákat, halacskákat, gyümölcsöt. Megőrülnek a kolbászkákért.

Kolbászkák és társaik

No comment :-(

Ami még jobb, hogy inni is hasonló módon isznak - egy átlátszó műanyag zacskóban van az üdítő, a zacskó szája össze van kötve és kiáll belőle egy szívószál. 

Ez éppen kóla... :-)

Összefoglalva: 
Itt minden van, de tényleg minden, ám ezek közül nekünk igen kevés kell - a választék nagy része sokkal bevállalósabbaknak való:-)
Ettől függetlenül egész jól kezdjük megtalálni a számunkra érdekes, értékes dolgokat, a jó helyeket és a jó ételeket, és nem szeretném elkiabálni, de pont a napokban lesz 2 hónapja hogy itt vagyok, a Süninek meg már lassan három, és egyikünknek sem volt (és nem is lesz) semmi fizikai baja vagy betegsége.
Ezen felbuzdulva azért nem fogom elkezdeni a csapvizet inni, itt egyébként senki nem issza, de azért jó dolog, hogy az ételek-italok szempontjából is biztonságban érezhetjük magunkat! :-)